Erdélyi Ágnes felépített és folyamatosan működtet egy teljes vertikumú kóruscsaládot, a Dunántúl egyetlen, nagy létszámú és keresett oratóriumkórusának kreatív gondolkodású és a legkülönbözőbb művészi és pedagógiai feladatokat magas szinten megvalósító karnagyaként.

Erdélyi Ágnes énektanár-karvezető szakmai életútja a közösségi előadóművészek számára életpálya-modell értékű. Tevékenységével több, mint két évtizede bebizonyítja, hogy kívánatos, és a kora gyermekkortól folyamatossá tehető a művészeti nevelés, a közösségépítés, a közönségfejlesztés, amellett, hogy a művészi tevékenység valamint a példamutatóan kiegyensúlyozott, harmonikus családi élet lehetséges. Példa arra, hogy egyre nehezedő körülmények között is lehet kifejezetten jól dolgozni, és mindez nemcsak a fővárosban lehetséges.

Családi háttér, iskolák, tanulmányok
Az értelmiségi család mindhárom gyermeke felsőfokú zenei tanulmányokat folytatott, és hivatásos muzsikus pályát választott: öccse hegedű művésztanár, húga népzenész. A sorban Ágnes volt az első, aki hazánk egyik legkiválóbb muzsikusnevelő intézményeiben jegyezte el magát a zenével, a nyíregyházi 4 sz. (Kodály Zoltán) Ének-Zenei Általános Iskolában, amelynek meghatározó személyisége - azóta is - Szabó Dénes, valamint a városi Zeneiskolában. A 4-es iskola jeles tanára, Rábai Júlia vándordíjat alapított, amelyet a legkiválóbb hangszeres kvalitású énekkaros kapott. Erdélyi Ágnes másodikként kapta meg e – adott pillanatban életút-meghatározó – szakmai elismerést, számára az elsőt, amelyet még számos követett.
Egyértelmű volt, hogy tanulmányait Debrecenben, a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskolában folytatja - a zongora főtárgy mellett két év zeneszerzést is hallgatott. Meghatározó tanárai között volt Szilágyi István, Keuler Jenő és Kövics Zoltán. Végzősként egy újabb szakmai elismerés: elnyerte a Kodály Díjat, amelyet évente egy növendék kap meg.
Érettségi után a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára jelentkezett zongora és karvezetés tanszakra, utóbbi hallgatójaként végezte tanulmányait 1981 és 1986 között. Meghatározó karvezetés tanárai: Zámbó István, Párkai István és Maklári József.

Diploma után
Középiskolai énektanár, karvezető és zeneelmélet tanári diplomáját – jeles minősítéssel – 1986-ban szerezte meg.
Első munkahelye az angyalföldi Kilián György Gimnázium, ahol 1986 és 1988 között egyetlen énektanárként kórust alakított, érettségiztetett, koncerteket szervezett. 1988-90 között a Till Ottó igazgatta Óbudai Zeneiskolában tanított szolfézst.
Korábbi kórusénekesi aktivitása mellett másodkarnagyként csatlakozott a Déri András vezette Pasaréti Szent Antal (Ferences) Kórushoz.

Otthon Veszprémben, otthon az országban
1989. januárjában külső biztatásra jelentkezett Veszprém Város Vegyeskara – az országban elsőként meghirdetett - nyílt karnagyi pályázatára, és a jelentkezők közül ő nyerte el a nagy múltú együttes bizalmát.
1990-ban lett a Csermák Antal Zeneiskola zongora-szolfézs tanára, és 1991-től Veszprémben él. A KÓTA – Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége tevékenységébe megalakulásától kezdve részt vett – jelenleg a Művészeti Bizottság tagja. 1993-tól a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola tanári karának tagjaként öt esztendőn át karvezetést oktatott. A nemzetközi és magyar kórusvilág összekapcsolódásának szép példája az utóbb Pannónia Cantat nevet nyert kaposvári kezdeményezés szakmai támogatása – zsűrizési feladatokat többnapos kórusmunka, műhelyvezetés követte, immár évek óta. Ennek folyományaként hívják vissza időről időre a Dél-Dunántúlra szakmai napok tartására.

Otthon a világban
Az Europa Cantat nemzetközi kórusszervezethez fesztiválszervezői-művészeti vezetői minőségben 1992-ben csatlakozott, mint a III. Veszprémi Nemzetközi Éneklő Hét művészeti vezetője. 1996-ban újabb Nemzetközi Éneklő Hét következett, ismét a legkiválóbb külföldi és magyar karnagyok és nemzetközi porondon ismertséget szerzett énekkarok részvételével. 1997-ban szintén az Europa Cantat égisze alatt szakmai felügyeletével szervezte meg Veszprémben az Európai Ifjúsági Kórust.
A kilencvenes évek egyetlen nyara sem múlt el Veszprémben nemzetközi kórusprojekt nélkül – mindegyikük művészeti vezetése Erdélyi Ágnes nevéhez fűződik, míg Veszprém Város Vegyeskara változó minőségben – hol stúdiókórusként, hol műhely rezidensként, és mindig a magyar kóruszene avatott tolmácsolójaként – öregbítette a város és hazánk hírnevét.
Zsűrizési feladatokat lát el rendszeresen a CSEMADOK felkérésére, a Galántai Kodály Napokon, immár másfél évtizede így segítve a felvidéki magyar kórusok és karvezetők munkáját.
Jól beszél németül, flamandul és angolul.