Erdélyi Ágnes felépített és folyamatosan működtet egy teljes vertikumú kóruscsaládot, a Dunántúl egyetlen, nagy létszámú
és keresett oratóriumkórusának kreatív gondolkodású és a legkülönbözőbb művészi és pedagógiai feladatokat
magas szinten megvalósító karnagyaként.
Erdélyi Ágnes énektanár-karvezető szakmai életútja a közösségi előadóművészek számára életpálya-modell
értékű. Tevékenységével több, mint két évtizede bebizonyítja, hogy kívánatos, és a kora gyermekkortól
folyamatossá tehető a művészeti nevelés, a közösségépítés, a közönségfejlesztés, amellett, hogy a művészi
tevékenység valamint a példamutatóan kiegyensúlyozott, harmonikus családi élet lehetséges. Példa arra, hogy
egyre nehezedő körülmények között is lehet kifejezetten jól dolgozni, és mindez nemcsak a fővárosban
lehetséges.
Családi háttér, iskolák, tanulmányok
Az értelmiségi család mindhárom gyermeke felsőfokú zenei tanulmányokat folytatott, és hivatásos muzsikus
pályát választott: öccse hegedű művésztanár, húga népzenész. A sorban Ágnes volt az első, aki hazánk egyik
legkiválóbb muzsikusnevelő intézményeiben jegyezte el magát a zenével, a nyíregyházi 4 sz. (Kodály Zoltán)
Ének-Zenei Általános Iskolában, amelynek meghatározó személyisége - azóta is - Szabó Dénes, valamint a városi
Zeneiskolában. A 4-es iskola jeles tanára, Rábai Júlia vándordíjat alapított, amelyet a legkiválóbb
hangszeres kvalitású énekkaros kapott. Erdélyi Ágnes másodikként kapta meg e – adott pillanatban
életút-meghatározó – szakmai elismerést, számára az elsőt, amelyet még számos követett.
Egyértelmű volt, hogy tanulmányait Debrecenben, a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskolában folytatja -
a zongora főtárgy mellett két év zeneszerzést is hallgatott. Meghatározó tanárai között volt Szilágyi István,
Keuler Jenő és Kövics Zoltán. Végzősként egy újabb szakmai elismerés: elnyerte a Kodály Díjat, amelyet évente
egy növendék kap meg.
Érettségi után a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolára jelentkezett zongora és karvezetés tanszakra,
utóbbi hallgatójaként végezte tanulmányait 1981 és 1986 között. Meghatározó karvezetés tanárai: Zámbó István,
Párkai István és Maklári József.
Diploma után
Középiskolai énektanár, karvezető és zeneelmélet tanári diplomáját – jeles minősítéssel – 1986-ban szerezte
meg.
Első munkahelye az angyalföldi Kilián György Gimnázium, ahol 1986 és 1988 között egyetlen énektanárként
kórust alakított, érettségiztetett, koncerteket szervezett. 1988-90 között a Till Ottó igazgatta Óbudai
Zeneiskolában tanított szolfézst.
Korábbi kórusénekesi aktivitása mellett másodkarnagyként csatlakozott a Déri András vezette Pasaréti Szent
Antal (Ferences) Kórushoz.
Otthon Veszprémben, otthon az országban
1989. januárjában külső biztatásra jelentkezett Veszprém Város Vegyeskara – az országban elsőként
meghirdetett - nyílt karnagyi pályázatára, és a jelentkezők közül ő nyerte el a nagy múltú együttes
bizalmát.
1990-ban lett a Csermák Antal Zeneiskola zongora-szolfézs tanára, és 1991-től Veszprémben él. A KÓTA – Magyar
Kórusok és Zenekarok Szövetsége tevékenységébe megalakulásától kezdve részt vett – jelenleg a Művészeti
Bizottság tagja. 1993-tól a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola tanári karának tagjaként öt esztendőn
át karvezetést oktatott. A nemzetközi és magyar kórusvilág összekapcsolódásának szép példája az utóbb
Pannónia Cantat nevet nyert kaposvári kezdeményezés szakmai támogatása – zsűrizési feladatokat többnapos
kórusmunka, műhelyvezetés követte, immár évek óta. Ennek folyományaként hívják vissza időről időre a
Dél-Dunántúlra szakmai napok tartására.
Otthon a világban
Az Europa Cantat nemzetközi kórusszervezethez fesztiválszervezői-művészeti vezetői minőségben 1992-ben
csatlakozott, mint a III. Veszprémi Nemzetközi Éneklő Hét művészeti vezetője. 1996-ban újabb Nemzetközi
Éneklő Hét következett, ismét a legkiválóbb külföldi és magyar karnagyok és nemzetközi porondon ismertséget
szerzett énekkarok részvételével. 1997-ban szintén az Europa Cantat égisze alatt szakmai felügyeletével
szervezte meg Veszprémben az Európai Ifjúsági Kórust.
A kilencvenes évek egyetlen nyara sem múlt el Veszprémben nemzetközi kórusprojekt nélkül – mindegyikük
művészeti vezetése Erdélyi Ágnes nevéhez fűződik, míg Veszprém Város Vegyeskara változó minőségben – hol
stúdiókórusként, hol műhely rezidensként, és mindig a magyar kóruszene avatott tolmácsolójaként –
öregbítette a város és hazánk hírnevét.
Zsűrizési feladatokat lát el rendszeresen a CSEMADOK felkérésére, a Galántai Kodály Napokon, immár másfél
évtizede így segítve a felvidéki magyar kórusok és karvezetők munkáját.
Jól beszél németül, flamandul és angolul.